Magyar szerkezettár

mondtam

mond

ts ige

1. <gondolato(ka)t> élőszóban v. írásban kifejez, közöl. valamilyen nyelven, vhogyan mond valamit; igazat mond; köszönetet mond; beszédet, verset mond; jegyzőkönyvbe mond valamit; az előszó(ban) azt mondja (az író) ...; mit mond az újság?; ▸ misét mond ▸ mondanom sem kell ▸ mondd ▸ mondd mondja már! ▸ ne mondd! ne mondja! ▸ sokat mondok ▸ úgy mondja, mint a vízfolyás ▸ mit is mondott a kabai asszony? igyunk egyet komámasszony! | ▸ mondom nép:mondok | ▸ mondjuk | határozottan állít valamit. én mondom; ▸ valakire, valamire mondom ▸ mondhatom | ▸ mondhatnám | ▸ azt mondják | ▸ ellene mond valaminek | említ, megnevez. melyik filmet mondtad?

2. rég irod <éneket> előad, énekel.

3. vhogyan értékel valakit, valamit. rosszat mond valakire. | valakit, valamit valamilyennek, valaminek nevez, nyilvánít. jó tanárnak mondják; ▸ a magáénak az övének a sajátjának mondhat valamit ▸ nekem neki legyen mondva!

4. <szöveg, írásmű> figyelemre méltó, érdekes (valaki számára). nekem ez a vers semmit sem mond. | <valami vmely gondolati, érzelmi tartalmat> kifejez, tükröz. mindennél többet mond a szeme.

5. nép valamit jósol. jövendőt mond; esőt mond.

[ fgr tőből]

tam[Pst.Def.1Sg]

____________________

mond valamit cxn elgondolkodtató, amit mond.

____________________

mit ? cxn a) miért? mit izgulsz?; b) <tagadó értelmű kérdésben:> vajon? mit bánja ő?;

____________________

mit

→ ami ⊕ -t

ami¹

von névm

1. a vele kapcsolt mellékm-ban közelebbről meg nem határozott dolog. amit nem tudsz, arról ne beszélj!; ▸ ami csak segít, amiben csak tud. | <pongyola haszn:> amely. | <önállósult mellékm-ban, felkiáltásként.> amit ez művel!

2. sajtó <nem valódi alárendelésben:> és ez; és az; de ez stb. meleg van, ami azonban nem jelenti azt, hogy ... ( helyesen: de ez nem jeleni azt, hogy ... ). | ▸ ami valakit, valamit illet ami engem illet, nekem tetszik.

3. (jelzőként) nép amennyi. ami bánata volt, az is elmúlt.

ami²

fn biz

(külföldön katonáskodó) amerikai.

[ ném ]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

..........

mit

→ mi ⊕ -t

mi¹

tbsz 1. sz-ű szem névm (ált. érzelmileg színezett m-ban v. más személlyel való szembeállítás esetén) nép mink

1. én és az(ok), aki(k)ről, ill. aki(k)nek a nevében beszélek. mi is itt vagyunk; mi, nők.

2. <értekező prózában, szerénységből:> én. ezt mi is úgy véljük. | <“fejedelmi többes”-ként:> én (, az uralkodó).

3. ritk kedvesk v. gúny <kül. gyermekekhez szólva:> te v. ti. hát mi még nem alszunk?

4. (birt jelzőként, -nk szjeles birtokszó előtt) a hozzánk tartozó, a birtokunkban levő. a mi szobánk. | ▸ ez a mi emberünk | nép tréf elbeszélésben: a már említett. a mi legényünk sem volt rest.

[ fgr ]

mi²

névm

I. kérdő

1. miféle dolog? mit eszel? miről van szó? | (m-értékű szóként) biz ▸ mi? jó, mi! | ▸ mire? mire hordja úgy fenn az orrát? | ▸ mire föl?

2. <valaminek a mibenlétét tudakolva:> miféle jellegű, tulajdonságú dolog? mi a giccs? | milyen foglalkozású személy? mi leszel? | <valaminek az árát, értékét kérdezve:> mennyi? mibe kerül?; mit ér? | (mn-ként) miféle? mi célból?

3. <kül. felkiáltásokban, kérdő jelleg nélkül.> ▸ mit látnak szemeim! ▸ mit tesz isten ▸ még mit nem! ▸ mi nem ▸ majd megmondom mi! | ▸ mit ? ▸ mit nekem, neked ▸ eh, mit! ▸ vagy mi diót v. mit rágott. | <vágy kif-ére, felt módú igével, tagadó m-ban:> bármi. mit nem adnék érte! | (mn-ként) <tagadó értelmű kérdésben:> semmi. mi közöm hozzá!? | ▸ mi tűrés-tagadás

4. (értelmezőszerű nyomósítással, ragozatlanul) ▸ mi minden mi mindent láttál? | <érzelmileg színezett kérdésben v. felkiáltásban:> mi az ördögöt csináljak?

5. (mn-ként) rég | mekkora! mi szégyen! | (hsz-ként) irod mennyire! mi szép.

II. von kissé rég, vál ami. | ▸ van nincs mi van mit nézni. | ▸ nincs mit | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, meg nem határozott dolog jelölésére:> ami. ki mit tud, azt teszi.

III. htl

1. ▸ majd mit mondok mondtam

2. nép (és) más efféle. vitt egy kis kolbászt, mit az útra.

3. <kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, esetenként más-más dolog kif-ére.> [mit csinálsz esténként?] mikor mit.

4. ▸ mi, mi nem mitől, mitől nem, megjött a jókedve. | ▸ ha mi

IV. ált

1. ritk <kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val:> bármi. szedd össze, mi hol van.

2. ▸ mi sem mit sem tud róla; mi sem egyszerűbb.

[ fgr ]

mi³

fn zene

szolmizálásban: bármely dúr hangsor 3. hangja.

[ nk:ol ]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4